A keszthelyi Fenyves allé

A keszthelyi „Fenyves allé”, egyedi természeti értéket jelentő, védett kettős fasorának pótlása és gondozása

PTKF/1030/2016

Pályázatunk megvalósításának első lépése a fasor geodéziai felmérésének elkészíttetése volt 2016 őszén. A Geo-Balaton cégtől kapott árajánlat lényegesen magasabb összegről szólt, mint amit a pályázat írásakor feltételeztünk, ezért másik ajánlatot kértünk egy földmérő vállalkozótól, aki alacsonyabb áron vállalta a munkát. Az elkészült felmérés feltünteti a fasor fáit, a jogi telekhatárt és a fasor melletti földterületeket helyrajzi számmal, a bekötő utakat, meglévő közműveket (szennyvízcsatorna, nagyfeszültségű elektromos távvezeték), valamint az alléval szomszédos lakótelep lakásaihoz tartozó, de illegális területhasználatokat. Ez utóbbira tekintettel az elkészült térképet átadtuk az önkormányzatnak, intézkedésüket kérve.

Ugyancsak ősszel megkerestünk két, az egyesületünkkel kapcsolatban álló általános iskolát, hogy vegyenek részt a projekt megvalósításában. A helyszínen fenyőtobozokat gyűjtöttünk, és mindannyian próbálkoztunk fenyőcsemete neveléssel – egyenlőre kevés sikerrel, de ezt az idén ősszel is folytatjuk.

Megkezdődött és 2017 tavaszán folytatódott a fák botanikai felmérése és ezzel párhuzamosan a fasor telepítésével kapcsolatos bizonytalanságok tisztázására a kutatás. Megkerestük azokat a személyeket, akik korábban foglalkoztak az alléval: Komoróczi Lajos agrármérnököt, valamint Lenkai Anna Borbála kertészmérnököt, aki diplomamunkáját a fasor 2011-es állapotáról készítette. A kapott információkat beépítettük kiadványunkba, de nem kaptunk választ két fontos kérdésre: pontosan mikor telepítették a fasort és honnan származtak a csemeték. Ezeket a kérdéseket a Festetics levéltárból reméltünk megfejteni. Először a keszthelyi Festetics Kastély könyvtárát kerestük fel, de itt csak kevés gazdasági irat található, más témakörökkel. Ezután Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltárban néztük át a Festetics uradalom Keszthelyi Jószágkormánya havi üléseinek jegyzőkönyveit 1877-től, ahol adatokat találtunk Innsbruck-i magkereskedőtől fenyőmag vásárlására 1877-ben és 1879-ben, a Keszthely környéki kopár hegyek 274.000 darab fenyőcsemetével történő beültetésére 1880-ban, végül egy 1886-os lajstromban az allé fenyőcsemetéit beültető napszámosok elszámolására. A dokumentum – amelynek címlapját a levéltár engedélyével a kiadványban is megjelentettük – név szerint felsorolja a munkában részt vett napszámosokat ás azt, hogy az ültetés 1886. április 5-én kezdődött, és június 26-ig tartott. Arra vonatkozóan nem találtunk adatot, hogy a magok a fekete fenyőnek pontosan melyik alfajából származtak. Az allé fenyőit korábban a „Pinus Nigra var. corsicana” csoportba sorolták, de a mostani botanikai vizsgálat megállapította, hogy – a többszöri pótlási kísérletek miatt is- ma már jellemző az „Austriaca” típus. A két alfaj annyira hasonló, hogy csak részletes botanikai vizsgálattal különböztethető meg.

A pályázatunkban vállalt 15 fenyő csemete külföldi beszerzése a hazai növénykereskedéseken keresztül nem látszott megoldhatónak, ezért megkerestük a kifejezetten fenyők nevelésére szakosodott 110 éves badacsonyörsi Folly arborétumot, ahonnan megfelelő fákat tudtunk vásárolni. Az ültetésre 2017. május 9-én került sor, a helyi Életfa Általános Iskola és a Zöldmező Utcai Általános Iskola diákjainak és tanárainak, valamint egy másik civil szervezet, a Keszthelyi Városvédő Egyesület tagjainak részvételével. Az összegyűjtött információkból tudtuk, hogy a csemetéket meg kell védenünk a vadállatok ellen, mivel a legutóbbi, több mint húsz évvel ezelőtti pótlásokból egy fa sem élte túl a szarvasok és vaddisznók érdeklődését. Ebből tanulva a fákat karókkal és erős műanyag hálóval vettük körül. A két civil szervezet tagjaiból öten vállalták a fácskák rendszeres öntözését is.

Az elkészült kiadvány bemutatására május 29-én került sor a Balaton Színház Básti termében. A kiadványból kaptak az iskolák, civil szervezetek, a képviselőtestület tagjai és a Tourinform irodán keresztül a lakossághoz is eljuttattuk. A kiadvány letölthető innen.

A projektzáró rendezvényre a fasor kezdeténél, a pályázat keretében elkészített információs tábla avatásával került sor, amelyen magyar és angol nyelven nem csak a fasor történetét ismertettük, de feltüntettük a fákat elültető napszámosok nevét is. Az eseményen Ruzsics Ferenc polgármester köszöntötte a projekt megvalósításában résztvevőket. Az elvégzett munkákról illetve a projekt befejezéséről beszámolt a helyi Balatoni Krónika (2017. 10. szám) és a Keszthelyi TV is. http://tvkeszthely.hu/hirek/7955/osszefogas-a-fenyves-alleert/, http://tvkeszthely.hu/hirek/8016/megujult-a-fenyves-alle--zarorendezvenyt-tartottak/

ELÉRT EREDMÉNYEK:

• Elkészült egy pontos felmérés, ami tükrözi az allé jelenlegi helyzetét: a meglévő fák jellemzőit, állapotát, a hiányzó fák számát és helyét, az illegális területfoglalásokat. Mindez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a további teendőket, anyagi szükségletet a fasor kezelői felbecsüljék és az allé gondozása, pótlása a pályázatunkban lefektetett irányelvek szerint folyamatos legyen.
• Kutatásunk eredményeképpen tisztázódott a fasor ültetésének pontos dátuma: a csemeték ültetése 1886. április 5-től június 26-ig tartott. Ugyancsak tisztázódott, hogy a csemetéket itt nevelték, egy Inssbruck-i magkereskedőtől vásárolt magokból. Érdekesség, hogy megismertük az ültetést végző napszámosok nevét is.
• Pályázatunk egyik célja az ismeretterjesztés volt. Nagy örömünkre két iskola diákjait is sikerült bevonnunk a munkálatokba, ősszel helyszíni ismertetéssel egybekötött fenyőmag gyűjtésen vettek részt, tavasszal pedig együtt ültettük el a fácskákat.
• A sajtó megjelenésekkel sikerült közérdeklődés tárgyává tenni az allé további sorsát, amelynek csendes pusztulását eddig csak sajnálkozás kísérte. Felhívásunkra nem csak a két iskola, de magánszemélyek, baráti társaságok is jelezték, hogy szívesen megpróbálkoznak fenyőcsemete neveléssel.
• A legkézzelfoghatóbb eredmény a pályázatunkban vállalt 15 fenyő elültetése, amit ősszel további 10 fa elültetése fog követni. A facsemetéket erős hálóval megvédtük a vadak támadásai ellen és lelkes civilek rendszeresen gondoskodnak a locsolásról is.
• A 300 példányban, tudományos alapossággal elkészült kiadvány és a CD melléklet összegzi az alléról szerzett tudásunkat, a legújabb vizsgálatok és a kutatás eredményeit. Eljuttattuk nem csak a résztvevő iskoláknak, de az önkormányzatnak, a Pannon Egyetem Georgikon Karának, valamint a Tourinform irodán keresztül a lakosságnak is.

A projekt a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás 2016 pályázat támogatásával valósult meg.